Francisco Franco, spanyol tábornok, később diktátor. Közismerten Real Madrid fanatikus, és az akkori elnök, Santiago Bernabeú jó barátja. Sok mocskos dolgot vittek ketten végbe, annyi szent. Biztosan kevesen tudjátok, de Alfredo di Stefano már a Barca játékosa volt, mikor hirtelen kivásárolta a Real. És nem egy ilyen esetről van feljegyzés.
Nemsokkal a polgárháború kitörése után (1936) a klub akkori elnökét, Josep Sunolt Franco csapatai Guadalajara mellett kivégezték. A csapat ekkor az Egyesült Államokban tartózkodott, hogy egy turnéval a bevételeket növeljék. Az 1940-ess évek elején a francoista Marqués de la Mesa került az elnöki székbe. Több változás lépett életbe a klubnál, mivel a diktátor katalán-ellenes volt (Katalónia mindig is ellenállt Madridnak, ezt pedig nem nézték jó szemmel. Ott például a bikaviadal tiltott játék), a régió sajátosságait igyekezte eltüntetni. A négy sárga és négy piros sáv helyett 2-2 lett, a csapat nevét pedig a katalán Futból Club de Barcelona helyett a spanyol Club de Futból Barcelona vette át.
Ezt követően, a '40-es évek végére stabilizálódott a csapat helyzete. Jöttek az eredmények, sőt egy kupát is nyertek. Ám ekkor jött egy igencsak szaftos meccs, mégpedig a Real Madrid ellen. 1943-t írunk, a Spanyol Kupa elődöntőjének első meccsén a Barca 3-0-ra győzött. Az volt az érdekessége a meccsnke, hogy azt megelőzően egyik csapat sem nyert évekig semmit. Utaztak tehát a katalánok Madridba. Az öltözőbe egyszercsak betoppan José Finat állambiztos, és így szól: "Ne feledjék, hogy maguk közül páran kizárólag a vezetés nagylelkűsége miatt játszhatnak, hisz szemet hunytak hazaárulásuk felett." Különösen José Raichnak, Josep Escolanak és Domingo Balmanyának szólt az üzenet, akik a polgárháború alatt elhagyták az országot. Ezt követően a Barcelona kiment a pályára és egy 8-0-s félidő után 11-1-re kikapott. Na ez volt az a bizonyos 11-1.
Ha szeretnétek toovábbi érdekességeket olvasni a klub történelmével kapcsolatban, egy hét múlva megtehetitek!
